A következő irodalom csoport hétfőn lesz 16h-kor, addig szűkös az idő, de akinek van kedve az alkotáshoz, íme a feladatok:
A) A főhősöd egyik nap az ellenkező nem testében ébred fel. Ha Kati volt, akkor Károllyá válik, ha Bélu volt akkor Beáta lesz. 24 órára szól csak a varázslat/átok, de ő ezt nem tudja. Mekkora az ijedelem, hogy kezeli a helyzetet? Mik történnek vele azon a napon, ütközik-e akadályokba?
B) Rengeteg pénzzel rendelkezel és nyaralást tervezel, de nem tudod merre indulj. Úti céljaid felírod apró cetlikre, majd húzol egy kalapból egyet. Mi áll a cetlin? Hogy állsz az utazással? Mivel mész, mennyi időre, mennyi cuccal? Kikkel találkozol az út során, megismersz-e valakit, hol szállsz meg, mik történnek veled? Kiknek küldesz képeslapot, ha odaértél? Tervezel hazatérni?
Előző hétre beérkezett pályaművek, a téma a defekt kapása/autó lerobbanása volt. Köszi a beküldött szövegeket, elég szuperek lettek!
1.
Az autó
Ott kezdődött hogy aznap rossz napom volt. Reggel álmosan ébredtem. Mélyen aludtam mikor megszólalt a telefon. Ébresztőre volt állítva. Aznap kellett mennem egy bemutatóra. Új ruhákat mutattak be. Szerettem volna látni. Vásárolni akartam új ruhákat. Ezért örültem hogy meghivtak erre a bemutatóra. Mégis nehezen ébredtem. Ilyan jo lett volna tovább aludni de időre mentem. Kikászálodtam az ágyból. Egy kávé segit magamhoz térni. Főztem egy kávét. Szinte becsukott szemmel jártam. Aztán felébredtem. Ma autóval kell mennem, mert messze van a bemutató. Egy vidéki szállóban. Beütöttem a GPS be a cimet. Térképem nem volt. Így erre kellett hagyatkozni. Működik. Mutatta az utat. 128 km. Ott vagyok egy fél óra alatt. Elindultam. Szólt a zene az autóban. Kedvencemet Michel Jacksont hallgattam. Hozzá volt kedvem. Earth song Szólt. Jól éreztem végre magam. Rendben volt minden az autó szépen duruzsolt. Egyszercsak hirtelen durr és megállt az autó. Kiszálltam. Hát ez egy defekt. Most mit csináljak. Itt segítség kell, mert nem tudok kereket cserélni. Lezártam az autót és útnak indultam. Csak találok valami megoldást. Mentem egy panziót találtam. Bementem. Jó napot kívánok. Segítségre van szuksegem. Jo napot miben segíthetek? Kerdezte a panzio portás. Tudja az auto defektet kapott. Kereket kellene cserélni. 10 percre all az autóm. A portás azt mondja: Nem tudok segíteni de van ide nem messze egy autoszerelő műhely. Menjen oda el ott biztosan tud valaki segíteni.
Elindultam. Meg is találtam de a muhelybe nem találtam senkit. Üres volt. Több auto állt ott a szerelő soron. Gondolom a szerelő valahol itt lehet a közelben. Leültem és vártam. Egyszer egy férfi jött és csodálkozva rám nézett. Mit ohajt? Mondom hogy defektet kaptam és abban kellene segítség. Mondta a szerelő: Most nem tudok menni mert ezek az autók sürgős munkák. Előbb ezeket kell megjavitani. Mennyi idő múlva lesz kész? Kérdeztem. Két nap múlva körülbelül. Válaszolta. Nem volt mit tennem vissza mentem a panzióban. Itt kell maradnom. Nincs mivel tovább mennem. A portás rögtön nézett egy szobát. Boldog volt hogy valaki itt szállt meg. Ugrott a ruha bemutató. Már tudtam ez nem jön össze. Itt a panzióban kell aludni. Nem valami barátságos olyan kihalt az egész. Félek is kicsit. Nincs senki de hangokat hallok. Valahol mintha fürészelnének. Hallom ahogy valamit ketté vágtak. Leesett egy darab fa. Közben este lett, kértem vacsorát. Éhes voltam hiszen nem ebédeltem. Újra a fűrész hangja hallatszott. Portast kérdeztem ki lakik a panzióban. Senki. Akkor mi ez a zaj? Ő nem hallott semmit. Kaptam vacsorát. Tényleg egyedül voltam. Kicsit megnyugodtam kibirom ezt az éjszakát. Csak tudjak aludni. Megettem a vacsorát és lezuhanyoztam. Nem volt csomagom igy csak a fehérneműben tudtam aludni. Vissza vettem. Faradt voltam a sok izgalom. Ágynak dőltem. Rögtön elaludtam. Éjjel nem történt semmi. Reggel megint a fűrész hangját hallottam. Ez őrület. Mindegy egy kiadós reggeli után mentem a szerelőhöz. Most meg tudja javítani az automat? Még mindig nem. Akkor fogtam magam és vissza mentem az autóhoz. Szerszámokat kivettem és nekiláttam a szerelésnek. Jött egy auto és megállt. Látta nehezen boldogulok és felajánlotta a segitseget. Segitett. Ketten aztán kicseréltük a kereket. Megköszöntem és vissza mentem a panzióba. Kifizettem. Hallottam megint a fűrészt . Csak innen el. Már nagyon féltem. A portás szeme sem rebbent. Mit fürészelnek? Ebben a panzióban valami nincs rendben. Mintha gyilkosság történt volna. Ezt éreztem. De már nem érdekelt, csak el innen. Mentem kifele mikor egy alak jött le a lépcsőn. Ládát cipelt. Nehéz volt. Mi lehet benne. Sosem fogom megtudni mert kirohantam az autóhoz beültem és indítottam. Csak el innen. Igy lett vége a kalandomnak. Gondoltam legyen igy inkább minthogy egy gyilkosságba keveredtem. Inkább megyek haza. Majd veszek valahol ruhát. Csábított egy másik lehetőség már. Feledve a kalandot már az új ruha várt a plázában. Ott fejeztem be a napom. Jaj a kereket be kell adnom a szerelőhöz. Javítsa meg. Ez a szerelő legalabb ráért. Mondta holnapra kész lesz. Ez volt az én kalandom.
2.
Nem rég tettem le a jogsit, és vettem egy trabantot.
Szakiként, ehhez a kocsihoz nagyon értek, hisz a kedvencem.
Minden műszakiból felkészült vagyok ha trabantról van szó.
Egy szép baba kék szinűt választottam az autókereskedésben.
Megfordúltak ott Ladák, Zsigulik, a legrégibbtől, a legmodernebbig, minden fajta.
De nekem csak egy trabantra futotta.
Ajánlott nekem a kereskedő mást, is de én vissza utasitottam, mondván, nagyon régóta várok erre a pillanatra, rettentő felkészült vagyok a motorból, a sebváltóból,
a kormánykerékből, a trabant minden különlegességéből.
Igy rám hagyta a választást. !
– Végre ! Mondtam. És gurultam ki a kereskedésből.
Enyém a kocsi, enyém a pálya. Irány nyaralni. Uticélom a Balaton.
Már dél van, meleg van. Az autópályán sokan vannak.
Reményeim szerint 1 óra múlva leérek a Balatonhoz.
Amikor is a trabant lefulladt.
Ez hogyan lehetséges? Amikor is most gurultam ki vele a szalonból….,
Bárhogy is van, félre állok, megjavitom van hozzá szaktudásom.
Felnyitottam a motorháztetőt, és a vezetékek között, kerestem a hibát, miközben a motor füstölt, a lámpák villogtak, a nyári nap melegétől már napszúrást kaptam., és közben levegőért kiáltottam. Mind eközben arra gondoltam, hogy végülis ez hogyan lehetséges? A szalonból hoztam ki. Jótállás van rajta,…., ha összeszereltem vissza gurulok vele a kereskedésbe, és kicseréltetem. Nem, értettem, vajon rám sóztak egy ócska , ósdi darabot?
Azt hitték hogy Nőként nem értek majd hozzá??!!
Próbára tették szerencséjüket, de lesz válasz.
Megkerestem a kocsi papirjait, a telefonszám rajta, az üzletkötő neve a papiron. Tudom kit kell keresnem. Nyugtáztam a dolgot és neki álltam szerelni a kis trabantot. Már 2 óra is eltelt azzal, hogy szerelgettem, kerestem a hibát.
Gondoltam nem adom fel. Még ma le kell érnem a Balatonra.
Nagy gonddal szereltem a kocsit, amikor is dudálást hallottam.
Egy teherautó dudált, szólt a kürtje. Egy soför kiszállt belőle, és a segitségét ajánlotta fel nekem.
Egyedül álló nőként mindent megoldok. Gondoltam ez is menni fog.
De a soför, hajthatatlan volt, kérdezte hová indúltam , mondta elvisz.
Közben telefonált egy automentőnek, vártunk egy órát mire kijöttek.
A kocsimat elvitték. A soför engem vitt el, és az autókereskedőt végül feljelentettem. Mert egy használt, bóvlit sózott rám, ami nem állta meg a helyét az autópályán.!
3.
Az első randinkra igyekeztem. Kérdezte Muriel, hogy nekem biztos, hogy belefér-e hogy első találkozásra 6 órát vezetek, de nekem kényelmesebbnek tűnt ez így, gondoltam ha csalódást okozok, akkor ő nem utazott feleslegesen egy percet sem.
Ha ő okoz csalódást arra is megvan a haditervem, hiszem a régi gimnáziumi osztálytársam Christopher pont Colorado megyében él és említettem neki, hogy a napokban utazom felé.
De muszáj, hogy valaki csalódást okozzon? Nem hiszek már egyáltalán a happy endes történetekben?
Nem.
Az ember inkább készüljön a csalódásra és lepődjön meg azután, hogy nem következett be, minthogy váratlanul érje a baj, én ebben hiszek.
3 órája tart az út, a Volvo s40-emben 21 fokra van beállítva a klíma, a zenelejátszóban pendrive-ról Dave Matthews Band szól, ennél nem is lehetne jobb a hangulatom, de HOPP, átszalad az úttesten előttem egy róka.
Szerencsére időben észlelem és le tudok lassítani, mögöttem nem jön senki, erdős területen kanyargós úton megyek, még élvezem is, hogy száguldás nélkül is tudom tartani a menetidőt, várom a találkozást Muriellel.
Bár elég furcsa a neve.
Név alapján olyan, mintha egy halott nagymama lenne, remélem nem az.
A fotókon vörösesbarna haja van és világítós kék szeme, általában kültéren van fotózva.
Haladok tovább az úton és HOPP eszembe jut, hogy nem raktam be a borotvámat a táskámban.
Bár igazából ez nem is akkora probléma, úgysem terveztem egy éjszakánál többet itt aludni.
A zenét lecserélem, már Iron Maiden szól, ahogy közeledem a célhoz fel akarok kicsit jobban pörögni, betérek egy benzinkútra kávézni DE HOPP,
ki van írva az ajtóra, hogy 30p szünetre ment a kutas.
Sebaj, benzinem még van, haladok tovább, elvileg 40 perc és odaérek.
20 percet haladok, dübörög az Iron Maiden és egy koppanást hallok, belezúgtam egy kátyúba majd elkezd húzni az autó jobbra.
Banyekovszki, nincs nálam pótkerék és időre megyek. Hívjam fel Murielt, hogy segítsen rajtam ebben a szorult helyzetben?
Van egy ötletem, nálam van az elektromos rollerem, félreállok itt az út szélén vészvillogóval és begurulok a városba, rollerrel kb 1 óra lesz. Ezzel megúszom azt, hogy segítséget kelljen kérnem, jó ötlet.
Haladok a rollerrel DE HOPP, az is defektet kap.
Nem hiszem el, pont én aki mindig felkészül a legrosszabbra azért ennyi sújtásra egy nap már nem készültem. Stoppolok inkább DE HOPP
senki nem érkezik ebbe az irányba.
Mégis felhívom Murielt…
Kiderült, hogy Muriel szórta tele az ide vezető utat rozsdás szöggel, mert beijedt a találkozótól, de meg tudtuk beszélni a helyzetet és kifizette a járműveim helyreállítattását.
Többször nem találkoztunk, de azóta defekt nélküliek a randijaim és azt gondolom, hogy annál a napján furább sosem lesz az életemben, mint mikor Murielhez mentem.
4.
A mexikói sivatagon át robogtunk a lepattant járgányunkkal. Tudtuk hogy hol ástuk el a tartályokat. A droglabor egy szakadt lakókocsiban kapott helyet, ahol a kristálymethet gyártottuk. A legjobb és legnemesebb anyag volt az országban, ez hamar szemet szúrt a kartellnek. Úgy éreztük nincs vesztenivalónk, és csak az a cél lebegett a szemünk előtt, hogy mindenhova mi terítsünk. A leppatant járgány azonban az éj közepén megadta magát. Ott ragadtunk víz, élelem és tiszta ruha nélkül. Előttünk még megszámlálhatatlan kilométer a forróságban, és tudtuk hogy elkaphatnak minket. A telefonunk nyilván lemerült. Nem tehettünk mást, vártunk míg arra téved valaki. Segítséget kell kérnünk, de lehet hogy a fegyver lesz itt már csak a megoldás
5.
Ernő sikeres érettségi vizsgájára autót kapott ajándékba külföldön élő nagybátyjától. Ernő ugyan megszerezte a jogosítványt, de még sosem vezetett éjszaka. Most azonban az érettségi bankett után, néhány pohár vörösboros kólától felbátorodva úgy gondolta szerez pár jó pontot Evelinnél, aki iránt évek óta gyengéd érzelmeket táplált és hazafuvarozza a lányt Debrecenbe. Hősünk úgy érezte véralkohol szintje nem befolyásolja szem-kéz koordinációját, de sajnos ez a feltevése tévesnek bizonyult. Már majdnem megérkeztek, mikor egy óvatlan pillanatban nekihajtott az útpatkának és defektet kapott. Ernő nem akart szégyenben maradni Evelin előtt, így teljes magabiztosságot színlelve nekilátott kereket cserélni, ám rövid idő után kénytelen volt belátni, hogy a feladat meghaladja a képességeit. A lány édesapja azonban autószerelő volt és gyakran segített neki kisebb szerelési munkákban, így néhány perc alatt megoldotta a problémát. Ernő megsemmisülten visszaült a volán mögé és maradék önbecsülését összeszedve szavalni kezdte a verset, melyet Evelinnek írt évekkel azelőtt. Evelin nagyon meghatódott ettől a gesztustól, még soha senki nem írt neki verset és ez mélyen megérintette a lelkét. Ernő örült, hogy bár a kerékcsere nem erőssége, de valódi érzékeny oldalát megcsillantva mégiscsak célba ért a lánynál. Evelin és Ernő azóta is mesélik unokáiknak kalandos megismerkedésük történetét.